Törvényi háttér

2024 szeptember 1-től változtak a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra vonatkozó szabályok. Alapos jogi segítséget kaptunk a törvényváltozással és az új rendelettel kapcsolatosan és bekértünk egy hivatalos állásfoglalást is.

• Mi változik:

Egyetlen egy dolog változik: Bizonyos munkakörökre vonatkozóan a munkáltató átvállalhatja annak a felelősségét, hogy eldöntse, hogy a munkavállaló egészségileg alkalmas-e a munkavégzésre.

• Mi nem változik:

Semmilyen munkáltatói törvényi kötelezettség nem csökken le, nem változik. Csak az, hogy ki vállalja a felelősséget.

Az nem változik, hogy a munkáltatónak kötelessége foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval szerződést kötnie: “MVT 58.§ A munkáltató … valamennyi munkavállalójára kiterjedően … az előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani.” – tehát ha ön egyszerűen felmondja az üzemorvos szerződést, akkor rögtön érkezik az ötszörösére emelkedett bírság.

Az sem változik, hogy a munkáltató felelőssége, hogy eldöntse, hogy a munkavállaló alkalmas-e a munkakör betöltésére. “MVT 50.§ A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas.”, valamint “MVT 49. §. (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

1. a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
2. b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
3. c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára”

• Felelősség:

Eddig ennek az eldöntésére egy orvost bízott meg a munkáltató, aki évente megvizsgálta a munkatársakat. Ezzel az orvos minden felelősséget le is vett a munkáltatóról. A feladat nem változott, de a munkáltató most már dönthet úgy, hogy ehhez nincs szüksége orvosra. Azonban ebben a pillanatban rengeteg felelősség rászakad.

A fentiek alapján ön dönt, hogy a teljes munkavállalói állományt vizsgáltatja velünk évente, vagy csak akiket kötelező.

Két díjcsomagot hoztunk ezért létre:

A Teljes Csomagunk biztonságot jelent önnek, a teljes munkavállalói állományt minden évben vizsgáljuk, így minden felelősség minket és az orvosainkat terhel továbbra is.

A Rendelkezésre Állás Csomagunkat önnek hoztuk létre, ha ön csak egy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói szerződést szeretne (mely továbbra is kötelező) és nem kívánja az összes munkavállalóját velünk vizsgáltatni.

Háttér

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

Az Országos Foglalkozás-Egészségügyi Szolgálat Kft. a Nemzeti Munkaügyi Hivatal partnere a “foglalkoztatás biztonságáért” programban, így az NMH rendszeresen felhívja a figyelmünket a jogszabályok változásaira, konzultációt folytat a jogszabályok szükséges módosításairól. Szakmai napokon veszünk részt, amelyeken az NMH ellenőrzési tapasztalatok és konkrét jogesetek ismertetésével, a vonatkozó jogszabályok értelmezésével segíti a munkavédelmi és munkaügyi jogszabályok helyes alkalmazását.

A munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző vállalkozás közötti szerződés meglétét, annak betartását korábban a helyi ÁNTSZ ellenőrei felügyelték. Az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról szóló 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet, a foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal hatáskörébe utalta, így 2008-tól minden munkaügyi ellenőrzés részét képezhetik az alábbi vizsgálatok:

1. Az Ön cége rendelkezik-e érvényes szerződéssel Foglalkozás-Egészségügyi szolgáltató céggel?
2. Minden munkavállaló rendelkezik-e egy évnél nem régebbi, a munkahelyi besorolásnak megfelelő alkalmassági vizsgálattal?

MEGRENDELEM

A Munkavédelemről szóló hatályos törvények előírják, hogy a munkáltatóknak foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást (régebbi nevén üzemorvosi szolgáltatást) kell biztosítaniuk munkavállalóik részére. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás szervezéséről és működéséről, az alkalmazottak kategóriák szerinti besorolásáról a 89/1995 (VII.14.) sz. kormányrendelet intézkedik.

A törvényben előírtak szerint az egyes kategóriákba a következő munkavállalók tartoznak:

“A” kategória

• A bányászat, kohászat fizikai munkakörei, valamint azon nem-fizikai munkakörök munkavállalói, akik az “A” foglalkozás-egészségi osztályt indokló környezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.
• A rákkeltőkkel exponáltak, sugárzó anyagokkal, ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók, állatkísérletes munkakörben foglalkoztatottak, korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatottak, munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók, a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók.

“B” kategória

• Az alábbi gazdasági tevékenységek fizikai munkaköreinek munkavállalói: mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, építőipar, élelmiszerek és italok gyártása, dohánytermékek gyártása, textíliák gyártása, ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és festés, bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása, fafeldolgozás, kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás, vegyi alapanyagok és termékek gyártása, gumi és műanyag termékek gyártása, nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése hulladékból, szárazföldi és csővezetékes szállítás, vízi szállítás, légi szállítás, bútorgyártás, egészségügyi és szociális ellátás, állategészségügyi tevékenység, nyomdaipari termékek gyártása.
• Azok, akik a “B” foglalkozás-egészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50 %-át.

“C” kategória

• Az “A” foglalkozás-egészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat ipari, szolgáltató, kutató, illetve számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos fizikai munkakörei,
• Valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a “C” foglalkozás-egészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

“D” kategória

• A kutatás-szervezési, kulturális, oktatási és egyéb adminisztratív tevékenységet végző munkavállalók.
• “A”, “B” és “C” foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységek nem-fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályba nem sorolt munkavállalói.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ állásfoglalása