A munkavédelmi törvény 2024. szeptember 1. módosítása után mely munkavállalóknak kötelező továbbra is az időszakos orvosi vizsgálat?

A 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett munkavédelmi törvény módosítása értelmében az orvosi alkalmassági vizsgálatok kötelezettsége általánosságban megszűnt, azonban bizonyos munkakörökben továbbra is kötelező maradt. Az alábbiakban összefoglaljuk, mely munkavállalóknak szükséges időszakos orvosi vizsgálaton részt venniük:

Fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörök:

  • Magasban végzett munka: Olyan feladatok, ahol a munkavégzés magassága meghaladja a 2 métert. 
  • Földalatti munkák: Ide tartoznak a bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási tevékenységek. 
  • Tűz- és robbanásveszélyes munkakörök: Az ipari robbanóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek. 
  • Villamosüzemi munkák: Erősáramú villamos berendezéseken végzett, feszültség alatti vagy annak közvetlen közelében történő tevékenységek. 
  • Feszültség alatti munkavégzés (FAM): Minden olyan feladat, amely feszültség alatt álló berendezéseken történik. 
  • Egyéb baleseti veszéllyel járó munkák: Mozgó munkaeszközök, azok mozgó elemei, valamint haladó termékek, alapanyagok mellett vagy közelében végzett tevékenységek. 

Szélsőséges munkahelyi klíma:

  • Meleg munkahelyek: Szabadtéri munkahelyeken, ahol a napi középhőmérséklet legalább egy napig meghaladja a 25 °C-ot, és hőségriadó van érvényben. Zárt terekben, ahol a hőmérséklet 24 °C felett van. 
  • Hideg munkahelyek: Szabadtéri munkahelyeken, ahol a hőmérséklet tartósan +4 °C alatt van, zárt terekben pedig +10 °C alatti hőmérséklet esetén. 

Zajexpozíció:

Olyan munkahelyek, ahol a zajszint meghaladja a felső beavatkozási határértéket [LEX,8h = 85 dB(A), illetve csúcspresszió [Lmax] = 140 Pa [137 dB(C)]].

Ionizáló sugárzás:

Sugárveszélyes munkahelyeken végzett tevékenységek, például ipari vagy orvosi izotóplaboratóriumokban.

Mesterséges optikai sugárzás:

Nem-koherens optikai sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B), valamint lézeres sugárzások esetén, ha az expozíció meghaladja a jogszabályban meghatározott határértékeket.

Vibráció:

Olyan munkakörök, ahol a kéz/kar vagy az egész test vibrációs expozíciója meghaladja a prevenciós határértékeket (kéz/kar: 2,5 m/s²; egész test: 0,5 m/s²).

Kémiai kóroki tényezők:

Minden olyan tevékenység, ahol a munkavállaló veszélyes anyagokkal vagy keverékekkel (beleértve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat) kerül kapcsolatba.

Járványügyi szempontból kiemelt munkakörök:

Egészségügyi intézményekben újszülöttek, csecsemők és gyermekek ellátása; óvodákban, bölcsődékben, csecsemő- és gyermekotthonokban végzett munkák; közfogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása és forgalmazása; ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személyek.

Tüdőfibrózist okozó porok vagy azbeszt expozíció:

Építőiparban, mezőgazdaságban vagy más területeken, ahol a munkavállalók ilyen anyagoknak vannak kitéve.

Biológiai kóroki tényezők:

Egészségügyi és szociális ellátásban, klinikai és állatorvosi laboratóriumokban, szennyvíztisztítókban, hulladékkezelő létesítményekben végzett munkák.

Éjszakai műszak:

Olyan munkavégzés, amely 22:00 és 6:00 óra között történik.

Kézi tehermozgatás:

Olyan munkakörök, ahol 10 kg feletti súlyok kézi mozgatása szükséges.

Fontos megjegyezni, hogy bár az általános kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat megszűnt, a munkáltatók továbbra is felelősek a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzéséért. Ennek érdekében saját hatáskörben is elrendelhetik az orvosi vizsgálatokat, ha azt szükségesnek ítélik.