- Mi változik:
Egyetlen egy dolog változik: Bizonyos munkakörökre vonatkozóan a munkáltató átvállalhatja annak a felelősségét, hogy eldöntse, hogy a munkavállaló egészségileg alkalmas-e a munkavégzésre.
- Mi nem változik:
Semmilyen munkáltatói törvényi kötelezettség nem csökken le, nem változik. Csak az, hogy ki vállalja a felelősséget.
2.1. Az nem változik, hogy a munkáltatónak kötelessége foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval szerződést kötnie: “MVT 58.§ A munkáltató … valamennyi munkavállalójára kiterjedően … az előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani.” – tehát ha ön egyszerűen felmondja az üzemorvos szerződést, akkor rögtön érkezik az ötszörösére emelkedett bírság.
2.2. Az sem változik, hogy a munkáltató felelőssége, hogy eldöntse, hogy a munkavállaló alkalmas-e a munkakör betöltésére. “MVT 50.§ A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas.”, valamint “MVT 49. §. (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan
nem befolyásolja,
c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára”
- Felelősség:
Eddig ennek az eldöntésére egy orvost bízott meg a munkáltató, aki évente megvizsgálta a munkatársakat. Ezzel az orvos minden felelősséget le is vett a munkáltatóról. A feladat nem változott, de a munkáltató most már dönthet úgy, hogy ehhez nincs szüksége orvosra. Azonban ebben a pillanatban rengeteg felelősség rászakad.
- Mégis kell vizsgálat?
Még ennek eldöntése sem ennyire egyszerű. Ugyanis rengeteg (kb. 40-50) egyéb jogszabály előír kötelező foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatot. Ezek nem változtak meg, és ezek miatt sok embernek továbbra is kötelező az orvosi vizsgálat. Az MVT változása miatt a munkavállaló átvállalhatná a felelősséget, de az egyéb rendeletek azt felülírják és mégis kötelezővé teszik.
A legtriviálisabb példa a képernyős munkavégzés, a törvény kiemeli: “A vizsgálatot orvos végzi el”.
“50/1999 EÜM rendelet 5. § (1) A munkáltató köteles … foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését
a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
b) ezt követően kétévenként,
c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.
5. § (2) … A vizsgálatot az orvos végzi el…”
- Veszélyek:
A fentiek alapján, ha úgy dönt, hogy nem kívánja elvégeztetni a teljes állományra az éves vizsgálatokat, akkor hirtelen a cég anyagilag és a cégvezető anyagilag és büntetőjogilag felelős lesz minden egészségkárosodásért, munkahelyi balesetért, valamint azért, hogy el tudja dönteni, hogy mely rendeletek alapján melyik munkavállalót kellett volna mégis levizsgáltatni.
Pl.
- A képernyős munkavégzés manapság kire nem igaz? A legtöbb D kategóriás munkavállaló gép előtt ül. Mindet orvossal kell vizsgáltatni.
- Ha egy sofőr munkaidőben szívinfarktust kap és még baleset is történik, az ügyvezető büntetőjogi felelőssége is felmerül, ha pl. előtte magas volt a vérnyomása (ami nagyon gyakori) és hagyta gépkocsit vezetni – ez a felelősség az orvosé, ha évente vizsgálja a munkavállalót.
- Amikor a Munkáltató a munkavállalót elbocsátja, ő bármilyen egészségromlással kapcsolatosan kártérítési pert indíthat (szoktak is, tízmilliós kártérítést kaphatnak). Eddig az évi rendszeres üzemorvosi vizsgálat volt a védekezése a munkáltatónak. Ha ez nincs, akkor nagyon nehezen tudja bebizonyítani, hogy mindent megtett azért, hogy a “munkavállaló foglalkoztatása az egészségét károsan ne befolyásolja”.
- Számoljunk:
A garantált bérminimum teljes bérköltsége (bruttó bér + munkaadói járulékok):
Teljes bérköltség: 4.420.560 Ft/év.
Az üzemorvosi vizsgálat költsége (C/D kategória) nálunk 9.800 Ft,
a teljes bérköltség 0,0022-ed része.
Az átlagbérre vonatkozóan már csak az éves bérköltség kb. 1 ezreléke az üzemorvosi vizsgálat díja.
Ezért cserébe
- Toborzásnál kiemelheti – mint extra juttatás és gondoskodás – hogy önöknél minden munkavállalót évente orvos vizsgál – pedig nem is törvényi kötelezettség.
- Munkaerő megtartási értéke lehet az orvosi vizsgálatnak, mint járulékmentes dolgozói juttatásnak.
- Biztos lehet benne, hogy nincs olyan eldugott rendelet, ami miatt le kellett volna vizsgáltatni valakit orvossal, de elmaradt és megbüntethetik.
- Bármilyen munkahelyi baleset, egészségkárosodás történik, nem ön a felelős, ha a munkavállaló nem lett volna alkalmas a munkája elvégzésére.
- Kártérítési igény esetén ön mindent megtett, amit lehet – orvossal vizsgáltatta meg a munkavállalót.
Ha évente kifizet több millió forintot munkavállalónként, az a 9.800 Ft nem éri meg a fenti Jogi és egészségügyi biztonságot és járulékmentes munkavállalói juttatást?
Mindenesetre az ön döntése, hogy marad a teljes munkavállalói állomány vizsgálatánál, vagy csak néhány munkavállalót vizsgáltat le velünk, vagy akár egyet sem.
A díjaink nem változnak.
Bevezetünk egy új díjcsomagot azok részére, akik nem kívánják a teljes állományt évente velünk vizsgáltatni.
Az MVT 58.§-a miatt mindenképpen kell, hogy legyen szerződése, így két csomagot kínálunk:
- A teljes csomagban nem változik semmi, a teljes létszámot vizsgáljuk évente, mint eddig.
- Akik nem kívánják a teljes létszámot vizsgáltatni, azok számára létrehoztunk egy rendelkezésre állás csomagot, melynek van egy minimális éves díja, és még ezt a díjat is 100%-ban le tudja vásárolni az adott cég üzemorvosi szolgáltatásokra.
Ide kattintva tekintheti meg a két díjcsomagot.